DESCRIPTION:
Zene és szöveg: id. Kalmár Tibor.

Úgy szöknek az évek, mint a tűnő álom,
Szárnyukat megkötni hiába próbálom
Isten így akarja, Isten így teremti
Kidőlt keresztfának nem köszön már senki.

Nagy szívvel születtem kicsike országban,
Pár vidám emlékem, és sok bús nótám van.
De ha elnémulok, ez csak azt jelenti,
Kidőlt keresztfának nem köszön már senki.

Száguldó évekből, nekem már nem jut más
Asszony hazugságba lassú belenyugvás
Így lesz bölcs az ember, csak a szíve zengi
Kidőlt keresztfának nem köszön már senki.

De jó volna újra szépasszonyt ölelni
Kidőlt keresztfának nem köszön már senki.