DESCRIPTION:
Tisztelt magyar barátaim!

„Hej tulipán". Ezzel a címmel írtam meg azt a versem, mely számomra egyfajta könyörgés, a múltból erőt merítve, a jelent megélve, a jövőre rálátva. Nemzetünk, népművészetünk legősibb virágmotívuma a tulipán, melyet épp annyira ápolni kell, mint a magyarságtudatunkat itt Erdélyben. Valamikor 2012 áprilisában, a Vigyázó hegység keleti oldalán, a Havasrekettyei vízesést elhagyva kezdtem dúdolni egy dallamot, mely mindig így kezdődött: „Hej tulipán, tulipán...", s mire visszaérkeztem a főútra megszületett ez a vers. Hogy mi ihlette? A történelem, melynek ostora gyakran csattant már rajtunk, és nekünk, erdélyi magyaroknak csak akkor van esélyünk, hogy erősek maradjunk, ha összefogunk. Elődeink, apáink, nagyapáink vérüket adták ezért a földért, s most ha lenéznek az égből, nem csak azt látják, hogy megmaradásunkért küzdünk, hanem azt is, hogy magyar a magyart egyre gyakrabban nem tiszteli, sőt ha a politika úgy kívánja, harcolnak is egymás ellen. Ha ezt az utat választjuk, az egymás közötti viaskodást, akkor lassan felmorzsolódunk. Erdély a szülőföldünk, a hazánk, nem azért születtünk ide, hogy elhagyjuk. A Kárpátok ormai felett szálló madár, a völgyek között bujdosó patakok, a fenyőfák, az ősi templomok, épp annyira ide tartoznak, mint mi. A Partiumon át Erdély minden szegletéig, székelyek, kalotaszegiek, szilágyságiak, mezőségiek, máramarosiak, bánságiak, Erdély határain kívül élő csángók s még sorolhatnám. Mi mind egyek vagyunk, magyarok! Gyökereink ide kötnek minket. Nekünk történelmünk van ezen a földön, hol jövőnk csak akkor lesz, ha a múltból erőt merítve, a jelenben is magyarok maradunk, egymást támogatva.

Thököly Vajk

-------------------------------------------------------------------

HEJ TULIPÁN
( Thököly Vajk-Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Hej tulipán, tulipán,
Hervadsz Erdély kapuján,
Eső ver szét, fagy csipdes,
Napfény éget, szív mérgez.

Hej tulipán, tulipán,
Ősi földed hagytad rám,
Hegyet járó fák dalát,
Völgyben patakok zaját.

Hej tulipán, tulipán,
Gyászba borult szent hazám,
Letépték virágodat,
Csak bús gyökered maradt.

Hej tulipán, tulipán,
Itt született jó apám,
Te vigyáztad őseit,
Most te vigyázd utódait.

Hej tulipán, tulipán,
Nyíljál Erdély kapuján,
Gyökered nyúljon mélyre,
Minden magyar szívébe.

Hej tulipán, tulipán,
Sóhajtásod messze száll,
Sebes szárnyán visz a szél,
Hallják meg, hogy van remény.