DESCRIPTION:
The Citadel 3-song ep (2016)
http://thecitadel.bandcamp.com/
Photo: Pawel Frenczak
Studio/mix/master: SPK studio

Láthatatlanok

Megfáradt test, megfáradt elme, reszketése kelt.
Kelt fel és magamat látom
Vonatbalakra arcom festem, koporsóba bezárt szellem, ennyi vagyok mondd mit kéne tennem
ha az életedhez nincsen merszem?
Kitaszitottá vált a lelkem.
Testem mérgekkel telten fulladozik egy képzeletben, hol minden szép es minden rendben.
de próbalok át látni rajta a homályon mely eltakarja,
Eltakarja a választ tőlem. Azt, hogy ti még miert alltok.


Eltakarja a választ tőlem
azt hogy ti még miert alltok,
egyenesen s nem térdeltek
ha ugyanazt a súlyt vonszoljátok

amely engem a földre tepert
s a csontjaimat összetörte
de majd megtanulok nem kérdezni
s békével fekszem bele a földbe.

Szemeidben nincs már fény!
Szavaidban nincsen remény!



The invisibles

A jaded body`s, a jaded mind`s shivers waking me up.
Waking me up and I see myself.
I paint my face on a train window, a soul confined to a coffin, that is all I am tell me what should I dare not to live your life.
My soul cast off.
My body full of poison drowning in a fantasy where everything is good and fine
but I try to see through, through the gloom that hides it all.
Hides the answer from me: how come you are still standing.

Hides the answer from me
how come you are still standing
straight up and not with your knees bending
while we carry the same weight

the weight that crushed me to the ground
my bones, to dust did it grind
but I`ll learn not to ask
and lay myself peacefully in the ground

Light in your eyes, there is no more!
Hope in your word, there is no more!