DESCRIPTION:
http://www.redbull.hu
Zene: DiazBeats, Ulbert Ferenc
Szöveg: Dipa, Bom, Diaz, Saiid, Snow, Wolfie
Forgatókönyv: Derzsy András és Takács Ákos
Rendezés, vágás és utómunka: Derzsy András "Brain"
Operatőr: Temesi Ádám "Zed"
Fővilágosító: Szomjas József
Gyártásvezető: Egri Viktor,
Rendezőasszisztens: Már András

(Saiid)

(nem a) türelem küldte a gádzsit az utcámba
a szép nevelésből - a futárszolgálat
Fölösleges dolog, küldi weboldalon
ha Budán úgyis vakmeleg a vagyon

De én hagyom, pedig bennem van a mehetnék
a szemem szépen legel, mer' nem beléd, csak elesnék
a cselekmény az lenne, ha a cselek mélyét keresnéd
de te felettébb szeretnéd a celeb-lét, hát eredjél...

(Petőfi Sándor - János Vitéz - 1)

"Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.

Szerelem tüze ég fiatal szivében,
Ugy legelteti a nyájt a faluvégen.
Faluvégen nyája mig szerte legelész,
Ő addig subáján a fűben heverész.

(Bom)

...Virágok vesznek körbe a réten
de csak most veszem észre/ eddig körbe se néztem
... egy köpésre folyik a patak
ahogy oda tapad a szemem/ a szavam elakad

láttam már sok vizet/ fogtam már ki sok halat
de ez a lány ez hibátlan a haja csillog mint a nap
karcsú, mint egy szál virág/ micsoda forma
olyan a mell, mintha körzővel rajzolták volna

Tenger virág nyílik tarkán körülötte,
De ő a virágra szemét nem vetette;
Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak,
Bámuló szemei odatapadtanak.

De nem ám a patak csillámló habjára,
Hanem a patakban egy szőke kislyányra,
A szőke kislyánynak karcsu termetére,
Szép hosszú hajára, gömbölyű keblére.

(Dipa)

A szoknya alól kivillanak a gyönyörű lábak
Közelebb megyek, hogy lássam milye van még a kislánynak
Azt kérded ki ez a srác? Dzsoni, ki más?
Nem vitás, hogy zsivány az imázs (ahh)

Hogy is hívnak Iluska? bukok erre a típusra
Olyat tennék veled amitől bárki el pirulna
Engedjünk a vágynak, nem vagyunk a könyvtárba
Jancsi tőled jön lázba, szívemnek gyöngyháza

Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva,
Mivelhogy ruhákat mos a fris patakba'
Kilátszik a vízből két szép térdecskéje
Kukoricza Jancsi gyönyörűségére.

Mert a pázsit fölött heverésző juhász
Kukoricza Jancsi, ki is lehetne más?
Ki pedig a vízben a ruhát tisztázza,
Iluska az, Jancsi szivének gyöngyháza.

REFRÉN

A dumádat unom már,
a verdádra nem bukom rá,
telószám? Ugyan már,
tőlem vehetsz bármit, nálam nem ez számít.

Mondták már ezt ezerszer,
ne hidd, hogy pont te szedsz fel,
ne olts már, nem ez kell,
tanulj meg velem bánni, akkor lehet bármi.

(Diaz)

Mióta ámormál a nyílpuska, szívemnek gyöngyháza vagy Iluska.
Popkorn Dzsoni rá harap a friss húsra.
Bébi mond ki már, elhitted,
hogy te vagy minden mulatságom én meg a te Brad Pitt-ed

meg öl a tekintet a szem szúr,
rámnéz és minden rossz gondolatot hirtelen elfúj,
gyere ki a partra! a szavad elakad ha,
rácsókolom lelkem piros ajakadra

Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!
Kukoricza Jancsi így szólott hozzája:
Pillants ide, hiszen ezen a világon
Csak te vagy énnekem minden mulatságom.

Vesd reám sugarát kökényszemeidnek,
Gyere ki a vízből, hadd öleljelek meg;
Gyere ki a partra csak egy pillanatra,
Rácsókolom lelkem piros ajakadra!

(Wolfie)

Lennék balzsam a hajadra,vagy zuhanyrózsa benn a tusban
lelkem vétlen sóhaja húz oda, hol néked a rúzs van.
Ne síess el! Máshol veled úgyis rosszul bánnak
lágyan adjuk át magunk a tegnapból a mának.

Hajtsd le a fejed, ringatlak, te ritka szép Iluska,
főzök, mosok helyetted, csak maradj mindig kussba
Adj helyet magad mellett, hulljon minden rinya, kapa fog
ne félj ha belém esel mama, majd a papa fog.

Tudod, Jancsi szivem, örömest kimennék,
Ha a mosással oly igen nem sietnék;
Sietek, mert másképp velem rosszul bánnak,
Mostoha gyermeke vagyok én anyámnak.

Ezeket mondotta szőke szép Iluska,
S a ruhákat egyre nagy serényen mosta.
De a juhászbojtár fölkel subájáról,
Közelebb megy hozzá, s csalogatva így szól:

(Snow)

Na gyere már ki béébi vagy bemegyek én nem gond
Csak a hideg víz a terveimnek nem annyira tesz jót
Nincs a közelben senki, minden oké hálistennek
hogy örülj én leszek fölül nehogy rádismerjenek

Csak-csak ki csalogattam a csajt a partra
a kezem a popsiján, imádja nem csak hagyja
a részleteket hagyjuk most, pedig voltak bőven
a lényeg voltam már sok csajjal, de most először nővel

Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!
A csókot, ölelést mindjárt elvégzem én;
Aztán a mostohád sincs itt a közelben,
Ne hagyd, hogy szeretőd halálra epedjen.

Kicsalta a leányt édes beszédével,
Átfogta derekát mind a két kezével,
Megcsókolta száját nem egyszer sem százszor,
Ki mindeneket tud: az tudja csak, hányszor.