Takáts Eszter

Gombolataim néhány
szóban: a muzsikálást viszonylag korán kezdtem, ahogy az írást és az olvasást is, zenei óvodától kezdve képeztek egészen az egyetem befejeztéig, mégis a zenén belül inkább a megérzéseimre hagyatkozom.



Nagykorúvá érésem idején szoros szálak szövõdtek bennem a zene és a költészet között, azóta dalokat írok. Pécs alkoholgõzös kohói érlelték rapszódikussá zenémet, ahol az élc és a líra kéz a kézben jár akárcsak a mindennapjaimban. Zenélési késztetésem ösztönös, és életfontosságú. Életfelfogásom: csömörbõl gyönyörbe.
példaszellemeim: Virginia Woolf, Frida Kahlo, Pablo Picasso, Woody Allen és Joni Mitchell,



My brieflies:
Creating music started quite early in my life (just like reading and writing did.)
Have been sort of polished/developed since my kindergarten years right till the university; however, I'm still trying to focus on my intuitions in my music. As an adult in age (at least), I found there are some un-negligible music-through-poetry bonds for me out there, which drove me to songwriting, heavily influenced and matured in/by beverage-driven undergoundish „motors" of Pécs, with irony and lyrical this-and-that walking hand-in-hand, exactly like in my everyday life. Creating music is an instinctive and vital thing for me. Fed up- Cheer up (in my philosophy)