DESCRIPTION:
Nem kéne így élnünk, de a sorsa mindenkinek le van írva...
Le van írva, de vajon ki firkálja basszam szájba...
Ez fáj! Az életünk mér dráma...
Miért van ez így? Könyörgöm Hozzád állj elém!
Éld át a kínt, amit nap, mint nap átél...
mindenki a papíron... lehet, hogy jobb, ha olvasom...

Csakhogy nekünk át kell élni mindent mi szaros tolladon kifér,
jöjj a földre érezd a bűzt mit Te teremtettél!
A fűbe lapulva várom a bíbor naplementét,
érzem a Nap erejét, ez még az enyém...
Miért van ez így, miért írja más az életünket
egy szaros papírra egy szaros tollal?
Én inkább csak, lapulok a, lapulok a fűben...

Életet nem kértem, de kaptam, köszönöm szépen...
A sorsom nem kértem, de megkaptam köszönöm szépen...
De hol marad az, amit valójában kértem?
Nincs igazság, ez az én véleményem!

Jobb nekem így, mert ha nem lát senki, sem
nem tudják, hogy élek, nem fognak bántani engem...
Sokan azt mondják, hogy ki kell tartani,
de én nem, én nem, én inkább csak...